Szerencsére léteznek olyan könyvek, amelyek könnyedek, emészthetőek, értékes gondolatokkal bírnak és ugyan nem mutatnak túl egy laza irodalmi munkán, mégis rá lehet venni ezek által a fiatalokat az olvasásra. A Will&Will is pontosan ilyen: felhívja a figyelmet pár jelentős problémára, melyekkel nap mint nap találkozhatunk, a maga egyszerű stílusában. Kár, hogy ennél többre nem volt képes.

“én egyedül azt szeretném tudni, vajon tényleg van-e olyan ember a világon, aki kap egy e-mailt a hlyywkrrs@hothotmail.com címről, elolvassa, és azt mondja magának: “azt a mindenit, pontosan arra van szükségem, hogy 33%-kal megnagyobbíttassam a péniszemet, és ehhez nincs is más dolgom, csak 69 dolcsi 99 centet fizetni ennek a kedves ilena nevű hölgynek a MAXIMUM FÉRFIASSÁG cég képviseletében, amit könnyen megtehetek, csak rá kell kattintanom erre a jó kis linkre!” ha a pasik tényleg bedőlnek ennek, akkor nem a farkuk miatt kéne aggódniuk.”

Will Grayson megismerkedik Will Graysonnal. Az egyik fiú okos és különc, akinek egyik alapszabálya: mindentől és mindenkitől tartja a távolságot. A másik dühös és depressziós, életének egyetlen fénypontja egy internetes barátság. Egy hideg éjszakán Chicago egyik legfurcsább pontján a két fiú útja keresztezi egymást. Ettől a pillanattól kezdve világaik összekeverednek, az életük visszavonhatatlanul egybefonódik. A Chicago különböző kertvárosaiban lakó két Will Grayson mintha nem is ugyanazon a bolygón élne, pedig Evanston nincs is olyan messze Naperville-től. Amikor a sors ugyanarra a meglepő helyre sodorja őket, a két fiú azon kapja magát, hogy hirtelen minden a feje tetejére áll, szembesülnek elkövetett hibáikkal, és esélyt kapnak a változtatásra. Régi és új barátaik – köztük a nagyon nagy és nagyon csúcs Mini Cooper, vérbeli focista és káprázatosan tehetséges musicalszerző – segítségével a két Will végül úrrá lehet szívügyein, mi pedig tanúi lehetünk egy olyan zseniálisan szuper gimis musicalnek, amelyhez foghatót még nem látott a világ.

Borító: 3/5 – Eeeeh… Hm… Szóval… Próbálom összeszedni a gondolataimat… Csak sajnos nincsenek… Mert ez a borító annyira semmilyen, mint egy pohár víz. Meg amúgy sem vagyok oda az élőszereplős képekért, mint azt már korábban kifejtettem. Az egyetlen különleges megoldás a keretbe foglalt, zsírkréta hatást keltő, fekete-narancs cím. És ezzel ki is fúltak a fedlap pozitívumai, egy középkategóriás tiniregény szintjét éri el. Ahogyan sajnos a tartalom is.

Tartalom: 3/5 – A történetet alapjáraton nem igazán tudtam értékelni, talán John Green középszerű, mélyen-szántó-gondolatokat-akarok-eladni-fiataloknak-de-gőzöm-nincs-a-témáról regényei iránt kialakult ellenszenvem miatt. Egyedül a David Levithan által megformált Will tudta megmenteni, függetlenül attól, hogy az összes mondatát kisbetűvel kezdte.

Miért koptatom mégis a billentyűzetem? Mert hiába nem képes többre az átlagosnál, azért megvannak a maga pozitívumai a kötetnek.

#1 FELHÍVJA A FIGYELMET AZ INTERNET VESZÉLYEIRE

Az egyik Will a kettőből online talál rá legjobb barátjára, egyben titkos szerelmére, aki nem tölt fel magáról fényképeket, nincs mobiltelefonja, nem használhatja a vezetékest – és nem létezik. Tanulság? Nagyon vigyázzunk a netes kapcsolatokkal, mert semmi garancia arra, hogy aki a gép másik oldalán ül, tényleg az, aminek mondja magát. Talán ez volt a cselekmény egyetlen momentuma, amit át tudtam érezni, sajnos évekkel ezelőtt belefutottam egy hasonló esetbe. Kamasz fejjel.

#2 KÉPES HUMORRAL TÁLALNI A SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓT

Komoly téma, amiből nem csinál nagy ügyet, hanem olyan természetességgel beszél róla – tinédzser-kompatibilis stílusban – mintha a rendőrökkel vagy a szőkékkel viccelődne, ami ugye már teljesen általánossá vált a közéletben. (Lehet megvetni ezt a fajta “sztereotipizálást”, de valljuk be, az ilyen poénkodások 99%-a mentes minden rosszindulattól.)

#3 TÚLSÚLLYAL IS LEHET ÉLNI

A Green-féle Will barátja, Mini Cooper (szólj, ha leesett) mindössze egyetlen kockával rendelkezik a hasán – azt is jól elrejtve – mégis képes elfogadni, hogy nem egy fotómodell-alkat. Jól érzi magát “nagydarabként”, sokkal fontosabb számára a megbecsülés, a tisztelet a tökéletes fizimiskánál. Ezzel pedig abszolút pozitív példát mutat az olvasónak.

#4 WILL GRAYSONNAK VANNAK ÜTŐS GONDOLATAI AZ ÉLETRŐL

Melyiknek? Mindkettőnek. Egyikük ugyan az összeset kisbetűvel kezdi és olykor az írásjeleket is kispórolja belőlük, azért bírtam az elméleteit a kifigurázott chatszexről, a kihagyhatatlan pénisznövelő ajánlatokat tartalmazó spamekről, a különböző babonák kreatívtalanságáról és arról a bizonyos “új életről”, amit szépen becsomagolva, sok-sok féle verzióból kiválogatva berakhatsz a kosaradba, aztán megveheted, mintha minden ennyire egyszerű lenne. Másikuk viszont amivel leginkább levett a lábamról: többre értékeli a párkapcsolatokban az érzelmeket, mint a testiséget.

“(…) kit érdekel egyáltalán a szex? Mindenki úgy tesz, mintha az lenne a legfontosabb az ember életében, pedig ugyan már! Mégis hogy foroghat a kibaszott érző, értelmes életünk olyasmi körül, amire még a csigák is képesek? Mármint, azt hiszem, azok tényleg fontos kérdések, hogy kivel akarsz szexelni úgy általában, meg hogy le akarsz-e feküdni egy adott személlyel, vagy sem. De azért nem annyira fontosak. Tudod, mi fontos? Hogy ki az, akiért az életedet adnád. Ki az, aki miatt felébredsz hajnali háromnegyed hatkor, bár fogalmad sincs, miért van szüksége rád?”

A fent felsoroltakból következtetve, engem ugyan nem győzött meg teljes bizonyossággal, de 13 és 17 éves kor között legalább egyszeri olvasásra tudom ajánlani John Green és David Levithan közös regényét.

A recenziós példányért hálás köszönetem a Maxim Kiadónak!

304 oldal, Maxim (2014) – 2999 forint (kartonált, füles)
304 oldal, Maxim (2014) – 3999 forint (keménytáblás védőborítóval)
RENDELD MEG 27% KEDVEZMÉNNYEL!

Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.