Több ezer fiatal állt sorba egyetlen aláírásért – de nem az egyetemi professzoruknál. Talán ez a mondat adja vissza legjobban az elmúlt két hét eseményeit. Történt ugyanis, hogy az L&L újabb dedikáló hadjáratot körutat indított, melynek központi szereplője a legnépszerűbb magyar ifjúsági szerző, Leiner Laura. És igen, voltak olyan helyszínek, ahol kígyók… kígyók… kígyóztak. Tulajdonképpen mindegyiken. Néhol kettő is.

 

Merch cuccok a nyíregyházi helyszínen (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár)

Én pedig fogtam magam, és képes voltam megannyi tinédzser közé beállni kissé “túlkoros” fejjel, ráadásul kétszer is: egyszer Nyíregyházán, egyszer pedig Budapesten. Ahogy megfigyeltem az előttem (meg mögöttem) várakozó, nagyrészt iskolásokból álló tömeget, komolyan olyan érzésem volt, mintha rajtam kívül maximum Laura és a szervezők lennének idősebbek. Persze, nem mintha ez probléma lenne, sőt: kifejezetten üdítő volt látni ennyi embert könyvvel a kezében. Ami pedig még jobb: mindezt Magyarországon sikerült elérnie valakinek. A hazai tizenévesek megtalálták az olvasás örömét.

 

A felső kép 2013-ban készült, az alsó 2018-ban. (Jó ég, milyen brutál vékony voltam anno! A frissebb képen valahogy jobban tetszem magamnak. :D)

A sok-sok várakozó rajongó közül valószínűleg mindannyiuknak megvolt a személyes oka arra, hogy találkozzon a szerzővel és aláírasson vele egy könyvet – ahogyan nekem is. Részemről a körűt nem elsősorban a találkozás, hanem a viszontlátás lehetőségét adta meg, mert 2013-ban a legelső dedikáló körút pont Nyíregyházán kezdődött. Én meg 18 éves érettségizőként úgy gondoltam, mi lenne, ha most kivételesen nem életem egyik legfontosabb vizsgasorozatára koncentrálnék (amire amúgy sem lehet eleget készülni), hanem sorba állnék egy aláírásért, kezemben A Szent Johanna gimi első részével. Így is tettem – pontosabban megnyitottam azt a bizonyos sort, így lettem az első Leiner Laura körút első résztvevője. De talán nem is ez a legdurvább, hanem az, hogy pontosan ezért

Laura emlékezett rám öt évvel ezelőttről. Név szerint.

Mondhatnám, hogy hűha, micsoda megismételhetetlen, egyedi pillanat, Magyarország egyik legnépszerűbb írója tudja, ki vagyok. Persze, megragadt bennem ez a fajta határtalan öröm (amit rajtam kívül sokan mások is megtapasztalhattak), viszont az eset jól mutatja, Laura nemcsak egy aláírás, egy közös fotó vagy egy elfogadott ajándék erejéig figyel oda az olvasóira. Nem egy láncszemként tekint rájuk a métereken keresztül tekergő sorban, ami csak rá várakozik. Nem egy elérhetetlen híresség, aki a számítógép vagy a telefon képernyője mögé bújva zárkózik el a világ elől, onnan mutatva exkluzív pillanatokat a percre pontosan felépített életéből. Hanem az általa kreált #szeretemazolvasoimat hashtag mögött egy valódi embert lehet felfedezni. Aki hajlandó válaszolni a kérdéseidre, beszélget veled, meghallgatja, ha mondani akarsz neki valamit (még akkor is, ha a rá váró tömeg türelme már a záhonyi határt súrolja), sőt, még az együtt készült képeikre is reagál. Tehát, bármit teszel közzé róla, nagy valószínűséggel észre fogja venni. Remélem, ezt a bejegyzést is.

 

A budapesti dedikálás helyszíne: L&L Könyvesbolt

Nem kívánom magasztos szintekig emelni Laura munkásságát. Voltak olyan írásai, amelyek nem különösebben dobogtatták meg az egyébként könnyen lenyűgözhető szívemet. De az, amit A Szent Johanna Gimivel nyolc évvel ezelőtt elindított, példaértékű. Magyar fiatalt könyvtől ennyire ritkán látni bezsongani. Szóval, #koszojukazirononknek!

Leiner Laura hivatalos csatornáit Facebookon, Instagramon és Twitteren találjátok, illetve folyamatosan esz közzé infókat saját honlapján.

Leave a comment