Történt egy-két dolog a szilveszteri bejegyzés óta. Vége a vizsgaidősucknak, nem kell többet tanulni (legalábbis egy darabig) és feláldozhatom a jegyzeteimet a gyújtósok oltárán. A blog túllépte a 37.000 kattintást, én pedig a második X-et. Úgyhogy most már nem tegezhettek.

Szinte már égett a kezem a vágytól, hogy megkönnyebbülten félresöpörjem a tételeket és tovább koptassam a klaviatúrát. Kifejezetten jól esik, hogy nem nehezedik rám a vizsgák nyomása. Mindezek örömére elhoztam Nektek azt a nyereményjátékot, amit már egy jó ideje beígértem. Na jó, ne szaladjunk előre ennyire, előbb megtornáztatom az ujjaimat a billentyűkön. Kezdtek ellustulni.

“Erchomai – mondta Sebastian. – Jövök.”
A sötétség visszatér az árnyvadászok világába. Clary, Jace, Simon és a barátaik összefognak, hogy megküzdjenek a nephilimek valaha volt legnagyobb ellenségével: Clary saját bátyjával.
Sebastiant a világon semmi sem győzheti le; – egy másik világba kell talán utazniuk, hogy esélyük legyen? Életek vesznek oda, szerelmeket áldoznak fel, és minden megváltozik ebben a pazar befejező kötetben.

Borító: 5*/5 – Képtelen vagyok eldönteni, hogy ez a szebb, vagy az Elveszett Lelkek Városa. Az első négy rész borítójáért annyira nem vagyok oda-vissza, ezt viszont abszolút eltalálta a tervező. Két olyan színt mosott össze, amiket jó ízlésű ember nem szívesen viselne együtt/látna egy helyen, ezt megtoldotta egy rikítóan vörös hajzuhataggal, ennek ellenére gyönyörű és ízléses címlapot készített a CoHF* zárókötetéhez. Nemcsak a kép alapját adó színek, hanem Clary és Sebastian haja is kapott némi láng-effektet (utóbbinál én is csak most vettem észre). Valóban szemet gyönyörködtetőre sikeredett. Ritkán tetszik könyvborító ennyire. Egyedül a fehér ruha hagyott bennem megválaszolatlan kérdéseket.

Tartalom: 4/5 – Hűűűha… Próbálom félretenni minden elfogultságomat, nem is annyira Cassandra Clare, hanem inkább az Árnyvadász-világ iránt érzett rajongásom miatt. A könyvet két részre osztotta a szerző, az első végéig gyakorlatilag kínszenvedés volt letenni, szóval eléggé hadilábon álltam a jegyzeteimmel. A második résztől azonban kissé nehezen vánszorgott előre a cselekmény. Talán nem kellett volna annyi mellékszállal teletűzdelni.

A történet ötödik része ott fejeződött be, hogy Jace ereiben vér mellett a mennyei tűz is lüktet, amit képtelen uralni (gyakorlatilag beleégeti a keze nyomát egy ház falába), Sebastiant pedig még mindig nem sikerült kinyírni. A Klávé természetesen nem látja előre a közelgő veszélyt, mert ugyan miért hinnének egy csapat tizenévesnek, akik közül az egyik arrogáns és kezelhetetlen, a másik egy alvilágiba szerelmes, a harmadik most szakított eggyel, a negyedik maga Sebastian húga. Ennek meg is fizetik az árát: antagonistánk sorra támadja meg az árnyvadászok intézeteit, az éppen ott tartózkodó szerencsétleneket pedig vagy megöli, vagy “rossz” árnyvadásszá változtatja a Pokol Kelyhének segítségével. A túlélők azonnal Idrisbe menekülnek, gyarló földi világunkat kitéve a démonok által nyújtott fenyegetettségnek.

Mindeközben a vérfarkasok háza táján is zajlanak az események: Sebastian egy jó kis konfliktus kedvéért a lükantrópok főhadiszállását is porrá zúzza, véget vetve egy (szerintem fölösleges) szerelmi szálnak a sok közül. De nemcsak emiatt támadnak zúgolódások: az ideiglenes falkavezér úgy gondolja, Luke (a tényleges vezetőjük) megbízhatatlan, ezzel a teljes falkát fellázítja.

Ennyi elég is volt ebből a mellékszálból, térjünk vissza az árnyvadászokhoz. Sebastian nem kizárólag az általa toborzott hadseregnek köszönheti sikereit, hanem az egyik alvilági fajjal kötött szövetségének is. (Mint az előbb kiderült, nem a vérfarkasokkal.) Főhőseink rajtuk keresztül jutnak el a démonok birodalmába, leszámolni vele. Természetesen szülői engedélyt nem kértek ehhez. Ugyan miért tennék, ha úgyis épp a válás szélén táncolnak?

Jace-nek csodával határos módon sikerül megszabadulnia a teste által fogva tartott mennyei tűztől. Nem sokkal ezután következett be az a teljesen illogikus dolog, ami a legnagyobb wtf-érzést okozta nálam a könyv olvasása során, ehhez azonban ki kell tennem a SPOILER jelzőt: Jace elveszi Clary szüzességét. Igen, végre megtörtént, amire mindenki várt – egy démonbirodalomban. Ahová minden értelmes ember visz magával kondomot. SPOILER VÉGE

Miután öten (Clary, Jace, Alec, Isabelle és Simon) elintéznek pontosan öt arra kóricáló sötét árnyvadászt és álcaként magukra kapják a köpenyüket, rátalálnak Sebastianra egy trónteremben, ahol szokatlan módon nem egy, hanem két trónszék is állt. Lehet találgatni, főgonoszunk kinek szánta a másikat.

A könyv második fele innentől vált igazán érdekessé, így nem is bocsátkoznék részletekbe, mert az igencsak sok spoilerbe kerülne.

Amikor a Mennyei tűz városa végére értem, egy amolyan jééézusom-de-imádtam érzés tört rám. A záró kötet valóban fantasztikusra sikeredett, a fülszövegből átemelt olvasói véleményt idézve “egy csodálatos sorozat lenyűgöző befejezése”. Nehezen szabadultam meg az Árnyvadász-világtól, főleg Sebastiantól. Vad gonoszsága ellenére számomra ő volt a legszerethetőbb és legkidolgozottabb karakter. Imádtam. Valamiért mindig az antagonistákba zúgok bele. Olvasás közben azonban néhol voltak apró kétségeim:

#1 Fölöslegesen bevezetett mellékszálak – SPOILER pl. a vérfarkasok lázongása, a Klávé alvilági képviselőinek elrablása, Jace találkája a Vasnővérrel, illetve SPOILER VÉGE Cassie már a prológusban beleírt a történetbe több olyan szereplőt, akikkel korábban nem találkoztunk, az általunk jól ismert karakterek csak később tűnnek fel. Nehéz volt befogadni ezt a hirtelen váltást.

#2 Miért kell mindenkinek mindenkibe szerelmesnek lennie? – Annyira fantasztikus ez az egész mesevilág, amit Cassie megálmodott, miért kellett elrontania ennyi csöpögéssel?

Mindezektől eltekintve ismét szenzációsat alkotott a szerző.

Szeretnéd Te is elolvasni ezt a könyvet? Naná, hogy szeretnéd! És ha azt mondom, megadatik Neked a lehetőség, ráadásul a könyv mellé egy plakátot is bezsebelhetsz? Ugye, milyen jól hangzik? Akkor most figyelj! A lenti Rafflecopter boxot kitöltve megnyerheted magát a Mennyei tűz városát, egy hozzá tartozó plakátot, és még ki tudja, lehet, hogy mást is rakok a csomagba. 😉 Nagyon egyszerű a képlet:
– Iratkozz fel a blogra/a YouTube csatornámra
– Like-old a blog Facebook oldalát
– Like-old a Könyvmolyképző Márkabolt Facebook oldalát
– És like-old a Vörös Pöttyös? Szeretem. Facebook oldalát.

Nem elég meglátogatni az oldalakat, like is szükséges a részvételhez!
Kizárólag belföldi postázás lehetséges!

A könyvet a kiadó postázza a nyertesnek, a plakátot én küldöm.

A játék január 30.-ig tart.

a Rafflecopter giveaway

Sok cseresznyét! 😉

650 oldal, Könyvmolyképző (2014) – 3999 Ft (kartonált)
734 oldal, Könyvmolyképző (2014) – 4999 Ft (keménytáblás, védőborítóval)
RENDELD MEG 16% KEDVEZMÉNNYEL!


*CoHF – Az angol cím (City of Heavenly Fire) rövidítése

Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.