Éppen most startolt a mozikban Az Útvesztő filmes adaptációjának folytatása, a Tűzpróba, ennek apropójára pont ideje lezárnom a könyvtrilógiát (állítólag amúgy is összemossa a film a második-harmadik kötet történéseit, csak jó lenne látni, mire számítsunk). Úgyhogy megteszem. Hölgyek, Urak, Hímnősek, szomorú bár, de eljött a vég. Thomasék megmentik a pusztulásra ítélt, buggyant fertőzöttekkel teli világot a VESZETT-től. Vagy nem.

KISZABADULTAK AZ ÚTVESZTŐBŐL. ÁTJUTOTTAK PERZSELTFÖLDÖN. KOCKÁRA TETTÉK EGYMÁSÉRT AZ ÉLETÜKET. ÁM A VÉGSŐ IGAZSÁGGAL SZEMBEN TEHETETLENEK.
A Tűzpróba után úgy tűnik, az őrült hajszának vége. De Thomas biztos benne, hogy nem bízhat a VESZETT-ben. Hiába állítják, hogy nincs több megtévesztés, hogy a Próbák nyomán már minden szükséges információt megszereztek, és most Thomas és társai visszakaphatják az emlékeiket, hogy végrehajthassák az igazi küldetésüket. A csapat tagjaitól várják ugyanis, hogy létrehozzák az emberiséget fenyegető halálos vírus ellenszerét. Csakhogy Thomas sokkal több mindenre emlékszik, mint a VESZETT vezetői hinnék. Hazugságokkal többé nem mennek semmire. Ám a dermesztő igazság jóval veszélyesebb, mint azt Thomas valaha gondolta volna. A csapat újabb gyilkos kalandra vállalkozik, hogy kifürkéssze a VESZETT legnagyobb titkát. Menekülésük során tomboló Buggyantakkal és profi fejvadászokkal kell megküzdeniük, majd egy titkos szervezet csap le rájuk. Milyen árat kell fizetniük azért, mert a saját kezükbe vették a sorsukat? Túlélheti-e vajon bárki a Halálkúrát?

Borító: 4/5 – Reflektív, figyelemfelkeltő, de még a csillagos égboltot tarkító, biohazard formájú felhő ellenére sem visszataszító – csak kissé ijesztő. Illik az általa rejtett történethez és utal egy fontos mozzanatára is (nem, nem spoilerezek). Annyi a “hibája” összvissz, hogy olyan VESZETTül kék (khm, elnézést… 🙂 ). Komolyan mondom, ha kabát nélkül veszem a kezembe, megfázok. Próbáltak összhangot teremteni az eddigi borítókkal, de pont az eltérő zöld-sárga-kék színvilág miatt nagyon nem jött össze. A ráragasztott matricát nem könyvelném el negatívumként, bár eddigi beszámolók alapján sokan lekaparták róla.

Tartalom: 4/5 – Trilógiáknál gyakori jelenség, hogy a szerző az első kötet alatt gyönyörűszépen felépíti a fejében körvonalazódott kis világát, kidolgozza és megszeretteti velünk a szereplőket, a második részre viszont sajnos kissé elszáll az ihlet és csak a zárásra pörög fel újra a cselekmény. Na, pontosan ugyanez történt itt is. A Tűzpróba időhúzása után méltó befejezést kapott a sorozat.

A tisztársak túlélték rögtönzött gyalogtúrájukat a sivatagban, ahová a VESZETT kergette ki őket, de elvárásaikkal ellentétben nem szabadulnak a kutatócsoport markaiból. Hiába áhítják a kiérdemelt szabadságot, ehelyett egy igen erős motivációt kapnak ahhoz, hogy ellenszert találjanak a Kitörésre: egyiküket ugyan megfertőzte a gyógyíthatatlan vírus – de nem immunis rá. És innentől kezdődik “Hajsza az idővel” című műsorunk.

Mi tette a Halálkúrát annyira izgalmassá?

#1 A küzdelem, ami első oldaltól az utolsóig hajtotta előre Thomasékat. Egyrészt a romlásba dőlt világért, másrészt barátjuk életéért futottak versenyt a napokkal, órákkal, percekkel, megmozgatva a legkisebb kavicsokat és az óriási sziklákat.

#2 Váratlan fordulatok. Klisésen hangzik bár, de abból van itt dögivel. Amikor kissé unalmassá válnak a fejezetek, Dashner gondoskodik róla, hogy ne csapjuk rögtön a könyvet a falhoz, hanem ad nekünk egy kis löketet a folytatáshoz, gondolok itt például a VESZETT magánakcióira SPOILER vagy az Útvesztőbe való visszatérésre. SPOILER VÉGE

#3 Érzelmi törések. Akinek legalább egy főszereplő a szívéhez nőtt, készítse be a százas zsepit, mert az infernális tudósbrigád embertelen megpróbáltatásoknak teszi ki őket – és nehéz eldönteni, hogy valóban az áhított ellenszer kifejlesztése végett, vagy szimplán szadizmusból. Az ominózus fertőzött tisztárs haláltusájáról nem is beszélve, talán ez a történet legérzékenyebb pontja.

#4 Fiúk. Ezt nem kizárólag női szemmel jegyzem meg, tényleg sokat dob a sztorin, hogy nem (kizárólag) militarizált női szereplők karmolásszák egymást életre-halálra, hanem egy fiú aspektusa tárul az olvasó elé.

Szóval igen, felettébb körömrágcsálós könyv ez. Néhol kicsit kapkod, akadnak benne kevésbé életszerű vagy egyszerűen klisés párbeszédek, de egy ifjúsági regényhez képest nagyon ott van. 

Tudom ajánlani 16 éves korig.

400 oldal, Cartaphilus (2015) – 3690 Ft (kartonált, füles)
RENDELD MEG 20% KEDVEZMÉNNYEL!

A trilógia előzménykötete, a Halálparancs 20% kedvezménnyel megrendelhető ITT!


A Halálkúra recenziós példányért hálás köszönetem a Cartaphilus Kiadónak!

Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.