Mégis micsoda barbár szentségtörés beleírni egy könyvbe? Normális vagy? Jogos a kérdés, bevallom, magam sem tudom rá a választ, de az tény, hogy tényleg találtam egy könyvet, amit szabadon tele lehet írni. Nem is akármivel: saját olvasmányainkkal.
Van időm olvasni

Expert Molyként hat éve vezetem a saját elolvasott könyveimet online, viszont egyrészt nem szeretem sokáig bámulni a monitort, másrészt valahogy sokkal nagyobb vonzalmat éreztem a kézzel fogható, simogatható, szagolható dolgok iránt – főleg, ha papírból vannak. Egy ideje kerestem is valami rendszerezett megoldást arra, hogy a könyvek által gerjesztett agyszüleményeimet hamar le tudjam írni valahová, mielőtt végképp elszállnak a fejemből és a blog soha ne találkozzon velük. (Tudom, tudom, jegyzetfüzet.)

Szabados Ági Nincs Van időm olvasni névre keresztelt olvasónaplója nem pont erre a célra lett kitalálva, mégis beruháztam rá. Kisregények ugyan nem férnek bele (főleg az én hólapát betűimmel), de még akár egy bloggernek is nagy segítséget nyújthat egy későbbi bejegyzéséhez, ha gyorsan belefirkantja egy-egy könyv után támadt gondolatait.

Az alapötlet faék egyszerű: ne keressük a kifogásokat az olvasás ellen, vegyünk szépen könyveket a kezünkbe (lehetőleg minél többet, minél gyakrabban) és írjunk le róluk pár sort, mert mekkora buli már. Ami egyébként tény, bár én inkább a minőségi olvasás híve vagyok.

Ettől függetlenül óriási ötlet ez az olvasónapló – és nemcsak azért, mert leírhatjuk benne, mikor mit olvastunk, és milyen eszmefuttatások jutottak róla eszünkbe.

Olvasmányainkon túl könyvkupacot rakhatunk a váró- és kívánságlistánk egyes tételeiról, összegyűjthetjük kedvenc idézeteinket, napra pontosan lemérhetjük, mennyit olvastunk, de kapott benne helyet egy személyre szabható könyves eseménynaptár és néhány vicces, aranyos kihívás is. Ez utóbbit és a napi olvasásmérőt kicsit fölöslegesnek érzem: semmiképp nem szeretnék teljesítményt csinálni az olvasásból, inkább az általa nyújtott élményekre fókuszálnék. Persze, nem is kifejezetten nekem íródott a könyv, hanem azoknak, akik nehezen szabadulnak ki a “nincs időm olvasni” égisze alól.

Ugyan nekem nincsenek ilyen problémáim, idén belevágtam a papír alapú olvasmánytrackelésbe (a moly.hu aktív használata mellett). Ha jól számoltam, összesen 125 könyv fér bele, ABC rendben, szóval részemről el fog tartani egy darabig a dolog. Drukkoljatok.

Ha pedig nem elég a rendelkezésre álló hely, mert mondjuk túl sok L betűs szerzőtől olvasunk, még mindig átsatírozhatjuk a lapszéleket. Akkor is ugyanolyan csinos marad ez a napló.

Már csak ezért a Mark Lawrence idézetért is megérte beszerezni Szabados Ági olvasónaplóját.

A Nincs időm olvasni kihívás témáira Instagramon is ráleshetsz.

192 oldal, Libri, 2018 – 3699 forint (keménytáblás)
ITT MEGRENDELHETED!

Leave a comment