Összeszámolni is nehéz lenne, hogy hány alkalommal, és hány különböző elmélettel álltak elő eddig válasszal a tudósok arra a kérdésre, hogy vajon honnan származnak a magyarok.
Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal a magyarság eredetkutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói a Current Biology szaklapban. 265 emberi maradványt tártak fel ugyanis a Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás korszakokból. Nagyon fontos részlete a kutatásnak, hogy az ázsiai és európai hunok között kimutatott biológiai folytonosság igazolja az eddig kétségbevont folytonosságot a két népcsoport és a két birodalom között.
A tanulmány szerint a Kárpát-medencébe érkező hunok, avarok és honfogalapítók mindegyike kisebbségben volt a helybeli népességhez képest, amelynek túlnyomó többsége európai bronzkori genommal rendelkezett, és az Árpád-korig igen heterogén volt.