A mai üzleti környezetben a vállalatok egyik legnagyobb kihívása a megfelelő munkaerő biztosítása. Magyarországon a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten áll, ám ezzel párhuzamosan a munkanélküliség enyhe növekedése is megfigyelhető. Számos iparág küzd jelentős munkaerőhiánnyal, különösen az ipar, termelés, logisztika, egészségügy, IT és építőipar területén. A jelenlegi munkaerőpiaci trendek azt mutatják, hogy a vállalatoknak stratégiai szinten kell felkészülniük a várható munkaerő-igényekre, hogy biztosítsák hosszú távú versenyképességüket.
A stratégiai munkaerő-tervezés célja, hogy hosszú távon is biztosítva legyen a megfelelő számú és képzettségű munkaerő a vállalat számára. Ez egy komplex folyamat, amely magában foglalja a jelenlegi munkaerő-állomány részletes elemzését, a jövőbeli üzleti célok meghatározását, a várható munkaerő-igény előrejelzését, a munkaerő-kínálat felmérését és a megfelelő stratégiai terv kidolgozását. A jelenlegi munkaerő-állomány elemzése során különösen fontos a létszám, életkor, képzettség, fluktuáció és teljesítmény vizsgálata, valamint a kritikus pozíciók azonosítása.
A jövőbeli üzleti célok meghatározásakor figyelembe kell venni a vállalat fejlődési irányát és az új, potenciálisan szükséges kompetenciákat. Érdemes előzetesen megtervezni, hogy a célok eléréséhez milyen pozíciókra, mennyi emberre lesz szükség, és milyen készségekkel kell rendelkezniük a munkavállalóknak. A hosszú távú tervezés része lehet az 1, 3 vagy akár 5 éves előrejelzés készítése is.
A munkaerő-tervezéshez ma már számos modern eszköz áll rendelkezésre, amelyek segítik a helyzetfelmérést és a döntéshozatalt. A toborzási stratégia fejlesztése kulcsfontosságú eleme ennek a folyamatnak, beleértve a célzott toborzást, az employer brandinget és a külső partnerekkel való együttműködéseket, például oktatási intézményekkel vagy professzionális HR-szolgáltatókkal.
Amikor egy vállalatnál konkrét munkaerő-igény jelentkezik, több lehetőség is rendelkezésre áll. Belső erőforrások átcsoportosításával, túlórák vagy részmunkaidő bővítésével, belső képzésekkel, illetve külső toborzással is megoldható a helyzet. A külső toborzás történhet saját erőből vagy fejvadász, munkaerő-közvetítő, illetve munkaerő-kölcsönző cégek bevonásával.
A toborzási technikák kiválasztása nagyban függ attól, milyen típusú munkakörre keresünk jelöltet. A leghatékonyabb módszerek közé tartozik a dolgozói ajánlási rendszer, az online álláshirdetések, a célzott közösségi média kampányok, az oktatási intézményekkel való együttműködés, valamint a professzionális HR-szolgáltatók bevonása. Az employer branding tevékenységek folyamatos fenntartása ugyancsak kulcsfontosságú, hiszen a vállalat megítélése jelentősen befolyásolja a toborzás sikerességét.
A külső HR partnerek kétféle módon segíthetik a vállalatokat: munkaerő-közvetítőként vagy munkaerő-kölcsönzőként. A munkaerő-közvetítők elsősorban a kiválasztási folyamatban nyújtanak támogatást, míg a munkaerő-kölcsönző cégek a teljes foglalkoztatási folyamatot kezelik. A munkaerő-kölcsönzés előnyei közé tartozik a rugalmas munkaerő-beosztás, a magasabb munkaerő-minőség és a külföldi munkaerő-kölcsönzésben való szakértelem.
Speciális eset a külföldi munkaerő-kölcsönzés, amely jelentős szaktudást és tapasztalatot igényel. A minősített munkaerő-kölcsönző cégek egyszerűsített eljárásban tudnak külföldi munkavállalókat alkalmazni, ami nagy előnyt jelent a vállalatok számára. Ezek a cégek a teljes folyamatot kezelik a toborzástól kezdve az adminisztráción át a munkavállalók beilleszkedésének támogatásáig.
A minősített státusszal rendelkező munkaerő-kölcsönző cégek jelentős előnyöket biztosítanak: gyors és hatékony toborzást, költséghatékonyabb megoldásokat, valamint egyszerűsített adminisztrációt. A vállalatok számára ez biztonságot és garanciát jelent a professzionális, törvényeknek megfelelő munkaerő-kölcsönzésre, legyen szó akár belföldi, akár külföldi munkavállalókról.
